February 28, 2009

Businessiin udirdlagaar masteriin zereg hamgaalahaar suraltsahaar sonirhoj baigaa humuust turshlagaa huvaaltsah n

Minii bodloor ...

Orchin uyed hamgiin chuhal zuilsiin neg n bolovsrol, yahiin argagui. Dayarchlal orgosoj delhii havtgai bolohiin hireer orsoldoon ulam ihesch, dotooddoo todiidui gadnaas ajillah huchin orj irj baigaa, dotroos gadagshaa ajillah huchin beltgegdej baigaa onoogiin niigemd naanadaj ooriin baigaa orchindoo holoo oloh, bolomjiin amidraltai zolgoh, tsaashilbal delhiin tomoohon zah zeeluud deer battai suurilah, olon ornii chadaltai bolovson huchintei orsoldoh zeregt hamgiin chuhal huchin zuil n bolovsrol. Engiin jisheegeer tailbarlah geed oroldyo. Mongold barilgiin companiud ajilchdaa yagaad hyatadaas oruulj ireed baina ve? Hamgiin negdugeert chadvar tootsogdono.(negen torliin bolovsrol) Baraa material hulgailahgui, ajil taslahgui arhidaj alga bolohgui zergiig ene udaad martya. Mongolchuudaas ondor ch tsalin avdag ted nar. Hervee 1 mongol ene hyatadiin daitai orlogchin baij chadah yum bol barilgiin companii udirdlaguud hyatadaas iluuteigeer mongoloo l ajliin bairaar hangahiig bodoh bailgui. Arai domoghon jishee avya. MIT (Massachusetts Institute of Technology), Harvard, Cambridge, Yale, London School of Economics geh met delhiin tomoohon surguuliud baina. Edgeert surch baigaa Mongol oyutan ch baidag biz. Edgeer humuus surah yavstdaa, surguulia togsood ter havidaa bur baig tomoohond tootsogddoggui yumaa gehed noloo buhii hamgiin ashigtai ajilladag company, baiguullaguudad ajillah magadlal tuiliin ondor. Onoodor delhiin tomoohon businessmanuud, delhiin hamgiin bayan humuus zergiig harval eden dund Enetheg, Oros ah nar, Hong Kong, Singapore, Omnod Solongos, Yapon, Taiwan geh met Aziin ulsaas hed heden hun baigaag harj bolno. Medeej zah zeel chuhal nolootei. Gehdee l ene enetheg, ter hyatad, solongos ter dund orohod hooson tolgoigoor oroogui n medeej. Mohoshon uhaandaa bolovsroliin tuvshin orsoldoh chadvariig haruulsan heden jishee bichij tailbarlah gej oroldloo. Jaahan haduursan, savchsan bairiin ehlel bolson bol hultsel ochyo.
Odoo undsen sedevtee oryo. Busad masteriin hotolboruud chuham yamar baidgiig sain medhgui ch gelee oiroltsoo bolovuu gej bodoj baina.
Medeej hun bolgon oorin gesen potentialtai, amidarsan ajillasan orchin zereg n tuhain hunii chadavhi, chadvartai shuud holbootoi baidag todiigui neg negendee hariltsan uilchilj baidag. Uuniig bi suraltsah yavtsdaa sain mederlee. Ter huniig helnii tuvshingeer n uneleh n tuilin muihar hereg bolohiig olj togtooson yum.(hediigeer hel chuhal ch gesen businessiin orchind shiidver gargah chadavhi heleer hyazgaarlagdahgui yum baina.) Medeej hereg medej baigaa zuilee ilerhiileh n chuhal l daa, gehdee end tendhiin case study nuud deerees ajiglaj baihad turshlaga, ajiliin orchin zereg n uneheer chuhal baidgiig olj medersen.
1. Tiim ch uchraas, tuhailbal MBA hiih gej baigaa ulsuud oorsdiigoo ali boloh olon torliin medeeleltei orchind (manai ulsad bol hamgiin tom, hangamj udirdlaga saitai companiudad ajillah) ajillaj oorsdiigoo hangalttai medeelel, orchin, surah bolomjoor hangah yavdal. Uund zovhon ooriinhoo ulsiin bish, delhii niitiin ediin zasag, bolj ogvol uls tor n, tuuh, suuliin uyeiin hogjliin barimtalj bui bodlogo geh met ...
2. Hervee businessiin hotolbort hamragdah gej baigaa bol ali boloh businessiin baiguullagad ajillaj baisan bol garah ur dun n arai iluu baih bolov uu gej bodogdson. Uchir n tord ajillaj baisan mani metiin humuus toriin bureacratism aas ch yum uu, shiid gargah zeregtee oortoo itgeltei baij chaddaggui bogood jaahan udaan baih handlaga ajiglagdah shig sanagdsan.
3. Hediigeer gurav gej dugaarlasan hedii ch ene hamgiin chuhal criteruudiin neg. Tuhain hotolbort yamar heleer suraltsaj baigaagaas shaltgaalan ter heleer ooriigoo cholootei ilerhiileh chadvar buhii (uuniig angliar fluent gej oruulya - zaaval onovchtoi ugiig n olj tailbarlah gesen ug bish, tuk tak hiilguigeer, toiruu utgaar ch bolov ooriinhoo sanaag buren ilerhiileh hemjee gej todotgon tailbarlaya) baih shaardlagatai. Zarim neg masteriin hotolbort uchirgui yarij suid boloh shaardlaga gardaggui baij magadgui. (magadgui bagiin togloltoos iluu huviin toglolt chuhal baidag torluud bii biz. Gehdee l bichgiin hel chuhal l baij taaraa.) Harin businessiin masteriin hotolbort uzej bui buh hicheel, buh daalgavar goltsuu case study deer suurilsan baih bogood uuniigee bagaaraa margaj heleltsej shiidverledeg tul oroltsohgui baih bolomjgui. Oroltsoo baga baival suulruugee hamtragchiddaa gologdoh magadlal ondor. (Ooriin jisheegeer helehed uchirgui aihtar gologdogui ch gesen yum meddeg ulsiin hajuud ochood yariad baih shig utgagui teneg yum baidaggui yum bilee. Amerikuud dund orchihvol tednii yariag guitseh gej hicheeseer baital oroltsood baih tiim ch amargui yum bilee geh met asuudluud ih baina oo.) Ene yu gesen ug ve gehleer hamtarch ajildag chadaltai ulsuud n shigshigdeed deeshilchihne gesen ug. Muu gishuudtei hamtarval 1 sain tal n dungee avahiin tuld hussen ch huseegui ch ajillana, gehdee sain turshlagatai humuusees suraltsaj avah magadlal buurahiin zeregtsee ene n hetiin cariert bas nolooloh magadlaltai. Uhaan n sain ajliin bairiin sanal zereg irehed hamgiin turuund medeej hereg sainuudad n tugeegdene. Ajliin bairnii sanal ajilladag naiz naraar chin damjlaa gehed ajiliin bair sanal bolgoj baigaa ulsuud chin nutgarhdaggui yumaa gehed sain yum meddeg, hicheenguinuuddee l turuulj sanal bolgono. Eniig Darwinii huuli buyu huchtei n huchguigee "nugaslah" geye. Tegeed ene processt hel mash chuhal gedgiig dahiad 1 sanuulaadhii.
dugaar 1 3 hoyor hoorondoo sorgoldoj baina gej bodoj baigaa biz. tailbar hiiye.
hamtarch ajillah, hoorondoo holbogdoh zeregt hel chuhal hedii ch hel saitai bailaa geed businessiin huvid onovchtoi shiidver gargah albagui. Tiimdee ch Taiwand baigaa businessiig Taiwan hun sain udirdana uu gehees 1 Amerik iluu udirdahgui. 25tai 2 jiliin turshlagatai Amerik zaluugaas iluu 35tai 10-12 jiliin turshlagatai Taiwan iluu shiidver gargana. Harin Taiwan n gargah geed baigaa shiidveree oilguulj chadval sain hereg chadahgui bol magadgui helniih davamgaillaar hamtragsad n Amerikiin shiidvert naashtai handah bolomjtoi yum gedgiig l tailbarlah gesen yum. Bas negen zuil. Hervee davhar ashig sonirhol baihgui l bol hamragdah hotolboroo tuhain hel n undsen hel n baih ulsad hiivel ach holbogdol, hurteemj iluu ondortei. (Angliar hiih gej baigaa bol USA, UK, Canada, Australia, New Zealand, uguidee l Enetheg geh met) Uchir n tuhain heleer amid orchind orchihno gedeg n yariltsah, sonsoh, medeellee olj avah bolovsruulah hurd chadamj osohtei shuud holbootoi. Mon sanhuugeer surch baigaa bol sanhuu ondor hogjson ulsad (Iceland, Hong Kong, Singapore geh met), emcheer surch baigaa bol emnelgeer ondor hogjson ulsad (Enetheg, shudnii emheer Cuba barag 1t baidag gej sonsson shuu, unen hudliig n medehgui ch. Iim hachin ner sonsogdohor gaihal tormoor hedii ch unenii ortoi yum shig baigaa shuu) surah zereg n nileedgui shaltgaalna. Solongost MBA ee angliar hii gej zovlohgui ooroor helbel. Davhar ashig sonihrol gedeg n Solongos hel ch yumuu, tend ajil erheldeg baij boloh geh met.

Nileed nurschih shig bolloo. ene udaad duusgaya. Tegj baigaad bichleguudee angilaad shoshgolbol urgeljleliig n olj unshihad amar boloh yum bolvuu. Tiimees ene tuhai hetdee bodoh bolno.

February 16, 2009

Hairtai 3 zemseg (togoldor huur, hiil , guitar)

Ай төгөлдөр huur чи ямар сайхан уянгална вэ ?
Алдаатай оноотой амьдралын үнэнийг
Аялах хугацаанд чинь мартан тайвширна
Алдхан биеийн минь бухимдал гомдол
Аадрын усанд мэт угаагдан одно.

Эелдэг эрхэм хийл чи хичнээн нарийн эгшиглэнэ вэ ?
Эрчлэн хөөсрөх эргүүлгийн ус шиг хорвоогийн хатуугаас
Эгшиглэх төдийд чинь алслан одном
Энэхэн биеийн минь эрхэмсэг бардамнал
Эрхлэх хүүхэд мэт нялхран ариусна

Зохицолт зургаан чавхдас чи хэдий цоглог хөглөнө вэ ?
Зовлонтой жаргалтай ертөнцийн тавиланг
Тоглогдох төдийд чинь умартан цэнгэнэ
Тэнэгхэн биеийн минь хийрхүү омог
Тоос болон агаарт дэгдэнэ

Хамгийн хайртай гурван сонгодог хөгжмийн зэмсэг
Хосгүй сайхан хөгжмийн төгсөшгүй сайхан ундарга
Хайрын уянгыг бадруулагч урмын гурван зэмсэг
Хорвоогоос alsalsan миний онгодыг дуудсан зэмсэг

Hairiin tuhai negen uzel

Нэг ондоо үзэл


Хайрлаж хайрлуулахаар орчлонд би ирлээ гэвч
Хайр гэж юу байдгийг хараахан хараагүй л явна.
Зөөлөн шиврээд эхлэх бороонд би тайчивч
Зэврүүн хүйтэн салхи нь үлээхийн төдийд жинэдэх юм.
Хайр гэж энэ юм уу хатуу хэрцгий байх ёстой юм уу ?

Байсан ч би байгаагүй ч би ялгаа нь үгүй юм чиний хувьд
Өчигдөр гэж надад байсангүй маргааш ч гэсэн нууцлаг
Өөрөө өөртөө хүндэдсэн энэ миний зүрх
Чамд хайртай сэтгэлээр л хир төдий халдаахгүй юм.
Хайр гэж энэ юм уу хариу тусгүй байх ёстой юм уу?

Хажуу цээжинд минь амьсгаа чинь төөнөх ч
Хайрын халууныг чинь хараагүй байна.
Хамтдаа амьдарсаар өдий удсан ч
Хамаг биеэрээ уусаагүй л байна
Хайр гэж энэ юм уу хүйтэн хөндий байх ёстой юм уу ?

Жаргалтай инээлдсэн тэврэлдсэн хосын
Жаазтай зураг хажууд минь байна
Үнэнч шүү гэсэн хайрын үгс чинь
Үүрдийнх байх эсэх нь эргэлзээтэй
Хайр гэж энэ юм уу хуурамч байх ёстой юм уу ?

Хариу тусгүй хүйтэн хөндий хатуу хэрцгий хуурамч юмуу энэ хайр чинь
Хайр гэж чиний нэрлэсэн хоосон олонлогийн цогцос юм уу эсвэл
Хорвоо ертөнц дээр энэ хайраар амьдрах нь тэгээд жаргал юм уу
“ Хайрыг “ амсаж хорвоод амьдрах нь хувьгүй бидний тавилан юм уу

February 15, 2009

Ineelgedeg appartnii uchir tailagdav

Omno bichsen "Ulamjlalt emnelegt zochilson n" hesegt ineelgedeg apparatnii tuhai tsuhas durdaad ongorson bilee. Tuuniihee uchriig ochigdor olloo.
Orchin uyed anagaah uhaan gedeg zuil hogjood ulamjlalt zuunii emchilgee orchin uyed tsahilgaan zuunii emchilgee bolson yum bn. Hunii biyed zuu zoogood medreliin sudluudiig honddog baisan bol orchin uyed heden zuil naagaad terend n tsahilgaan guidel damjuulchihdag yum baina. Ter n, tsahilgaanii huchdel n nemegdeheer minii nuruu mornii ten deh bulchinguudiig tsochroosnoor namaig ineelgej baisan hereg yum baina.
Sonirhuushtai saihan ed bailaa.

February 12, 2009

Dorniin "Ualmjlalt emnelegt zochilson n"

Turuu huu surahaar irsen tsagaasaa hoish hodolgoongui suusaar biye n hoshij huyantjee. Nutagtaa baihdaa suulchiin heden sar n uguidee l hoyor doloo honogtoo neg arisan bombog nudchihdeg ch yumuu, haayadaa neg selchihdeg baisan tul ene met zuiliig anhaardaggui baisan bololtoi yum. Getel suuliin hed honog odorjin huzuu tolgoigoo hodolgoj yavdag "hobby"- toi bolov oo. Zoviuraasaa bolood. Haayadaa neg hun amitantai uulzahaar ichihgui guichihaar "nuur hagarsan" naiz naraaraa huzuu moroo bariulsan shig ee ...

Sayhan hed hongiin omno niigmiin daatgaliinhaa kartiig avlaa. (Hamaagui hyamd uneer emchid uzuuldeg, em avch boldog id shidtei kart) Orooniihoo andtaigaa yarij suuh n ee, ulamjlalt emnelgiin sedev hondogdood tegenguut n ah huu setgehgui yu. Ene huyangaasaa salchihval gej.

Naiziigaa daguulaad emneleg deer ochloo. 1 anketerhuu yum bogloloo. Jaahan huleelee. Tegeed emchteigee yarij zovlongoo toochloo. Hed heden tseg deer darj uzej baina. "Terrible" gej avch baina. Bodvol iim zaluuhan id zaluu nasan deeree yavaa hun gehed yamar aihtar huyantai baina gej bodson baih. Nogooteiguur iim zaluuhan yum baij ingetlee huyantaj baidag yaasan "terrible" tovarish ve gej bodoo biz.

Tegeed oron deer dooshoo haraad hevtlee. Turuulgee harj hevtehed zoriulaad tolgoin tus gazar nuh gargachihsan bn. Nuruun deer tsahilgaanaar tsohiulaad tegsen uu, gui bol tegj ih hurdan hodoldog apparat yumuu, biye salgaltal l ajillaj bailaa. Gijig hureh bulchin tatah 2 zeregtseed bi jaahan ineej avlaa. Uye uye ochij "ineej" baimaar gazar shig sanagdlaa. Duusahad n biye badairaad l yavchihlaa. Daraa n massaj hiij baina gej namaig baahan yoluullaa. Duusahad n harin biye sulaard daralt unaad, manguurchihsan hirnee "saaaaiiiihaaaaaan bolchihson" amitan bosoj irlee.

Tegeed odoo yaj baina gejuu? Medehgui ee. Huzuu hodolgohoor ovdoj baigaa heveeree baina, gehdee mor arai sularsan ch yum shig. Nuruun deer 1 naachihsan terniig n 3 tsagiin daraa avah yostoi. Odoohondoo 3 tsag arai boloogui baigaa tul huulj avaagui, nuruunaas "haluu toonoson" heveer baina. Tiimees nuruu mornii honduur chuham yamar hemjeend baigaag sain helj medhgui l baina. Yamartaa ch setgel sanaanii huvid hamaagui deer bolchihloo. Biye ch hongorood baigaa yum shig. Margaash ahiad ochino doo. "Ineelgedeg" apparataa ajilluulah uguig medehgui baina. "Yoluulah" method bol harin battai biz.

Endhiin ulmajlalt anagaah n hurtel hamaagui deer hogjchihson baih yum. Zahiin horoolliin (Manaihaar bol Zaisan l yumdaa. Gehdee Zovhon bayachuud bish, dundchuud n ch amidardag) oron suutsnuudiin gold orshih jijighen negen emnelegt zorchson temdeglel iim buyu. Tegeed bi yerdoo 3 am dollar orchim mongo l tolloo. Manaid hed geded bilee dee hen n medegdehgui 1 amitand 1 bariulahad 1 uzuulehed l 10 000, bagadaa 5000 deerees n uilchilgee em avahad une nemegdeed baidag gej baigaa. Dahiad 1 sanuulahad ta buhen oorsdiinhoo eruul mendiig bodohgui bol manai ulsad tanii zovlongoor mongo hiih uls zahaasaa avaad mundahgui shuu.

Humuusee gesen setgeleer handdag tsag tun udahgui manai nutagt ailchlah boltugai.

Bi gimnastik hiiheer garlaa :)

February 9, 2009

Hyatadiin tsagaan sariing "uzen yadahui"

Uzen yadah ene ter geed ehleheer monooh undserheg uzliin tuhai gej oilgogdson bol hultsel ochyo. Ene tuhai ogthon ch bish. Bayar bolgon saihan, uls undesten ooriin gesen zuilseeree bayarlah, baharhah zaluuchuud n otgos ovgoddoo ochij zolgon, als gazar amidartsgaadag hed n torson nutagtaa, gertee harij, elgee devteedeg ene saihan bayariig muulah gesen hereg bish.

Gagtshuu ene galt uzuulber (fireworks, manaihan bol solyut buudah gej yaridag) gegch ed n odor shonogui tuchigneed untah noirond hen negen n namaig buudaj baigaa meteer zuudlegdtel, ud dund chihnii chiir bolon hajuud tus pas hiin chihee boglochihmoor sanagdtal, chihnii chiir, setgeliin daramt bolohod n uzen yadaj buhimdsaniigaa helsen hereg. Doloo honog urgeljleed duusdag bol ch bas uchirtai biz. Hun tevchiheer bol tevchiheer l yum shig baina. Getel buhel buten hoyor doloo honog ongorchihood baih atal ene zuil n duusah shinj alga. Busad humuus untaj amardag gedgiig ch umartan martdag bololtoi yum. 23 tsagaas ehleed l 2,3 ongorson ch gesen buuduulj l baih yum, bur odor algasahgui shaham.(Heden ch odor buuduulj zuudlev, uhehgui buuduulaad l baih yum) Solyut buuduulj baigaa gazar n minii oroid n amidarch baigaa uuliin bel. Oroid n shahuu amidardag modoor hureelegdsen bi end ingej buhimdaj baihad bel dagan bairlasan oron suutsand amidardag humuus yadgiig oilgohod ch berh yum.

Temdeglel ch geh n haishaa yum, setgegdel gehed ch bas tiimerhuu negen zuil bichchihlee. Yamar ch ach holbogdolgui hend heregtei n medegdehgui yum bichlee gej Ta gaihaj baigaa bol endhiin 21 honogoos sar garui urgeljleh ene tus pas hiisen chimee n Ulaanbaatar hotiin 40 000tad baidag manai tsonhnii dor shono bolgon zodoldoj hashgichij "buduuleg, haranhui, munhag" aa gaihuuldag manai sogtuu zaluuchuudiin zodoldoh, hashgiraldah duutai tostei sonsogdson tul bichsen yum.

Hotiin tovd tsagdaagiin shoniin erguuliin angi negtgeliin hajuud ch shono n amgalan tuhtai noirsoj chadahgui yum. Taipei hotiin zahiin duurgiin uuliin oroid ch chih amar amidarch bolohgui yum.

Etsestee "Tuilshragch hun torolhtniig haraal ideesei" ...

geed bichlegee duusgaya.

February 6, 2009

Amjiltand hureh zam

Omnoh bichlegeeree az jargaltai amidrahiin tuld yu hiij boloh tuhai busad haanaas ch bilee dee bichsen zuilee durdsan bilee.

Odoo tegvel amjiltand hurehiin tuld hun bas yu hiij boloh ve gedeg talaar heregjuulehed tiim hetsuugui negen zuiliig oruulya gej bodloo.

Bi bas l shireen deeree gargaad tavichihsan unshaad ooriinhooroo oilgood ooriinhooroo heregjuuleh geed l 'bodood' l baigaa yum.

Нэг. Би чадна
Сэтгэл зүйн зөв хөг амжилтын барьцаа болдог гэх. Толгойноосоо дийлдэх, ялагдах гэсэн бодол санааг авч хаях хэрэгтэй. Үүний тулд ямар нэг шинэ ажил эхэл. Тэгээд бүгдэд дуулдахаар “Би үүнийг хийж чадна” хэмээн хэл. Ямар ч “оролдоод үзэх”, “хичээх” гэсэн ойлголт байхгүй. Амжилт таны сэтгэл санааны өчүүхэн хэлбэлзлээс шууд хамаарна. Үүнийг биеийнхээ бүх л эд эс бүрээрээ мэдрэх хэрэгтэй.
Өнөөдрийн саятнууд ийм сэтгэлгээтэйгээр өөрийн карьераа эхэлж байсан юм. Бэрхшээлтэй асуудлыг хялбархан зохицуулах авьяастай хэмээн өөрийгөө төсөөлөөрэй.
Хоёр. Төлөвлө
Төлөвлөгөө ямар ч зорилгыг хэрэгжихэд тусалдаг. Сэтгэл зүйчид ялалтад хүрэх хамгийн чухал алхамыг төлөвлөлт хэмээн нэг дуугаар баталж байна.

Тиймд хуудас цаас аваад өөрийн зорилгоо бич. Дараа нь түүнд хүрэх арга замаа тодорхойлоод хэд хэдэн үе шат болгон хуваах хэрэгтэй. Одоо та эрдэнэсийн санд хүрэх газрын зурагтай боллоо. Өдөр бүр түүнийгээ харж хянаж, нэмж сайжруулж байх хэрэгтэй.
Гурав. Буцах гүүрээ "шатаа"Магадгүй та хэт өндөр зорилго тавиад түүнд хүрэхдээ бүрэн итгэлгүй байж болно. Хэрвээ та байнга л эргэлзээд байвал одоо байгаа газраасаа нэг ч алхам урагшилж чадахгүй. Зарцуулсан бүх хүч, цаг хугацаа үргүй дэмий өнгөрнө. Тиймд шийдсэн л бол бусад бүх гүүрийг “шатаа”. Таны урд зорилгодоо хүрэх ганц л шулуун дардан зам байна. Хоосон эргэлзээнээс болж, өөр зорилгын хойноос үргүй гүйхээ болих хэрэгтэй.
Дөрөв. Шийдвэртэй байдлаа хадгал
Таны оюун ухаан тодорхой, товч тушаалыг хүлээж байгаа. Зорилгодоо хүрэхдээ шийдэмгий байх хэрэгтэй. Энэ юу гэсэн үг вэ? Амжилтад хүрэх хүсэлтэй хэний боловч хамгийн чухал зан чанар нь шийдмэг байх явдал. Алдартай зкохиолч Брайан Трейсигийн зөвлөснөөр, “ Би өөртөө таалагддаг”, “ Би үүнийг хийж чадна” эсвэл “Би жилд …хэмжээний мөнгө олно” зэргээр өөрийн дотоод ухамсараа байнга цэнэглэж байх хэрэгтэй аж. Иймд шийдэмгий байж чадвал бүх хаалга таны өмнө нээгдэх болно.

Тав. Шинэ зам хай.
Шинийг эрэлхийлэгч л жинхэнэ амжилтад хүрч чадна. Амжилтанд хүрэгч нь шинийг эрэлхийлдэг бол дархан хүн нэг зүйлийг дахин давтан хийдэг. Амжилтад хүрэгч нь зорьсон газартаа хүрээд зогсдоггүй бол дархан хүн юу чаддагаа л давтан хийсээр байдаг. Асуудлыг шийдэх шинэ замыг эрэлхийл.

Тухайлбал: Та ямар нэг төсөл бэлэн болгох хэрэгтэй байг. Хамт ажилладаг хүнийхээ яаруу сандруу хийснээр нь бус өөрийнхөө санаа оноогоор хий. Гэхдээ мэдээж хэрэг нэг биш бүр хэд хэдэн санаа гарга. Асуудлыг шийдэх тав эсвэл арван хувилбарыг гаргах хэрэгтэй. Хамгийн эхний хувилбарыг та бараг хэзээ ч ашиглахгүй байх шүү. Шинэ санаа олох эхэндээ хэцүү байдаг, гэхдээ хэн ч ийм авьяастай төрдөггүй, энэ нь зөвхөн туршлаган дээр тулгуурлаж л бий болдог юм.
Зургаа. Just do it!
Одоо хийж болох зүйлийг маргааш гэж хэзээ ч битгий хойшлуул. Хийгээгүйн нэг эсвэл зуун шалтгааныг хайж олох хэрэггүй. Ямар нэг шилдэг санаа төрмөгц түүнийг дэр дор нь хэрэгжүүлж эхэл. Тэгвэл тэр мөчөөс л төсөөлөх аргагүй сайхан мэдрэмж, их эрч хүч, баяр баясгаланг мэдрэх болно.
Ийм боломжийг алдаж болохгүй. Бүр шөнө дунд ч сонирхолтой санаа төрлөө гэхэд залхуурч хэрэггүй, ядаж бичээд төлөвлөөд авчих. Минутын дотор янзалчих зүйлсийг “Кофе уусны дараа” хэмээн хойшлуулах нь утгагүй хэрэг.

Долоо. Зорилгоо харах
Ой ухаандаа зорилгоо байнга сануулж байх хэрэгтэй. Нэг ийм адилтгал байдаг. “Та огт танихгүй хотод очиод хаанаас нь ч харагдах өндөр байшинд очих хэрэгтэй болж” Тэгвэл очих байшин чинь нэгэнт харагдаж байхад аль ч замыг сонгож болно биз дээ. Үүнтэй нэг адил зорилгоо өөрийн боломжийн хүрээнд харах хэрэгтэй. Бодит амьдрал дээр маш олон саад бэрхшээл тулгардаг. Тиймд хөл дээрээ бат зогссон үедээ урагш алхахдаа зорилгоо харагдах хүрээнд барьж байх хэрэгтэй. Тэгвэл зам аяндаа олдоно.
Найм. Эерэгээр сэтгэ
Зорилгодоо хүрэх нь нэн таатай хэрэг ч амаргүй даваа. Энэ хугацаанд юу ч тохиолдож болно. Гол нь түр зуурын саад бэрхшээлийг сүйрэл мэт хүлээн авахын хэрэггүй. Зорилгод хүрэх замд хөөрөлт, ялагдал аль нь ч байхгүй зөвхөн дээш өгсөх шат л байна. Дүлий хана ч бас шат. Хэсэг зуур ч гэсэн бие сэтгэлээ тайвшруулж сур. Тулгарсан асуудалд хошигнон, егөөтөй ханд. Амжилтанд хүрнэ гэдэгтээ итгэлтэй байх хэрэгтэй.

Эерэг бодол санаа нь хамгийн зөв зуршил. Танд хүнд өдрүүд тохиож байсан уу? Тэгвэл сэтгэлээр унахын оронд хамгийн сайхан хувцаслаж, хамгийн үнэтэй кофе уу. Толинд өөрийгөө хараад инээмсэглэж, ялагчийн дүртэйгээр гэрээсээ гар. Энэ өдөр таны өдөр байх болно. Яагаад гэвэл та шийдвэрээ гаргасан.

Åñ. Энергийн эх үүсвэрийг хай
Амжилтанд хүрэхэд илүү их энерги шаардагдана. Баян, алдартай, амжилтанд хүрсэн хүмүүс их энерги цацруулж байдаг. Тийм дээ ч амралтын өдөр ч амралгүй, хэд хэдэн ажлыг нэг зэрэг хийж, нэг жил хийдэг ажлыг долоо хоногт л амжуулдаг юм. Өөртөө энергийн эх үүсвэрийг эрж ол.
Нэгд: муу зуршлаасаа сал. Хоёрт: хоолныхоо цэсэндээ анхаар. Гуравт: аминдэм хэрэглэ. Дөрөвт: йог, цигунээр хичээллэж бясалгалд суралцах хэрэгтэй.

Ooroo oorteigee temtseh n buyu az jargaltai amidrah zam

Humuus boddog l baih, nasaaraa l neg zuiliin toloo temtslee ene ter geed l.
Chuham yunii toloo temtssenee ch medeegui, medreegui, oilgolgui yavsaar ihenhi humuusiin amidral ongordog n haramsaltai. Aztai neg n uhanataj yavsniihaa huchind yertontsiin monh busiin uzuuleheesee omno amidraliin utga uchiriig oilgodog bh. Uhaantai neg n ch oilgood terniihee toloo amidralaa zoriultsgaasan baidag baih. Uund nohtsol baidal, orchin zereg n noloolson l baidag biz bodvol. Zarim neg n oilgood temtseed uchirgui tom amjilt gargaad tuundee bayarladag biz, zarim neg n ch hoorhii munginasaar yavaad tgd yamartaa ch utga uchirtai amirlah bolsondoo bayarladag biz. Oilgoogui, oilgohiig huseegui gehdee teruuhen tendee saihan amidarsan uls ch bas baidag l baih. Oilgood terniihee toloo temtsseer yavaad setgeliin shanalaltai orhisoniig n ch bas uguisgeed yaahav. za ene met nariisaad baival nariisaad baih biz. Chuham yah geed iim yum bichchihvee gevel "Bi ooroo ooriigoo haigaad" baigaa yum. 'Ooroo ooriinhoo amidraliin utgiig oloh' ene ter gej tom baagaad yaah ve, gehdee 'Oims eleeh' tusam minii bodluud oorchlogdood l arai 'amidraliin unend' oirhon setgeh geed baigaa yum uu daa. Tiimdee ch nasaaraa hiiseer irsen bolovch dahiad l hiij baigaa 'ooroo oorteigee temtslee' l urgeljluulj baigaa hereg.

Sayhan, hedhen horomiin omno 2 zuil unshlaa. endees ooriinhoo oilgosoniig negtgeed tovchilchihyu gej bodloo humuust oilgogdohoor bas 1 ih zalhaahguihen shig. Unendee ene 2 zuiliig bi bainga unshaad baidaggui ch gesen hajuudaa avaad l yavaad baidag yum. Amihandaa dagaad heregjuulchih sanaatai l. Neg n amjiland hureh alham, nogooh n az jargaltai amidrah engiin philosphy.

Za tegeed bi ch chadhiinhaa hireer oroldono. Ta nar ch gsn sonirhvol oroldood uzne biz.

Az jargaltai amidrah zam

1. Бага унт. Ингэвэл таны амьдрал илvv vр дvнтэй, бvрэн дvvрэн болно. Эрvvл саруул амьдрахын тулд 6 цаг унтахад хангалттай байдаг. 21 хоногийн турш ємнєхєєсєє нэг цагийн ємнє бос, тэгвэл зуршил болно. Гvн нойр чухал болохоос удаан унтахдаа биш.
2. Єглєє бvр бясалгал хий. Энэ vед таныг хvлээж буй vймээнт амьдралд умбан ороход хvрэлцэхvйц эрч хvчээр сэтгэлээ цэнэглэ. Долоо хоногт нэг удаа нар мандахыг хар эсвэл байгальд гар,
3. Аар саар зvйлд анхаарал бvv хандуул. "Цаг зав, эрч хvчээ зєв зарцуулж байна уу?" гэж єєрєєсєє асууж бай. Цаг хугацааг зохицуулна гэдэг амьдралыг жолоодоно гэсэн vг, цагандаа харам бай.
4. Амин чухал асуудалд анхаарлаа тєвлєрvvлж сурахын тулд бугуйндаа "vсний резин" зvv. Дэмий бодол санаа тєрєх бvр резинээ татаад тавь. Тархи тэр дэмий бодол сэдлийг євдєлттэй уялдуулан хvлээж авснаар дахин тэр мэт санаа тєрєхєє болино.
5. Бvтэн сайн єдєр энэ зарчмыг ягштал баримтлаад vз. Энэ vедээ долоо хоногийнхоо ажлыг тєлєвлє, тєлєвлєсєн ажлаа ямар vр дvнд хvрэхийг тєсєєлєн бод. Шинэ мэдээлэл авах ном унш. Намуухан хєгжим сонсож амгаланг мэдэр. Энэ нь таныг тєвлєрvvлэх, зорилготой, идэвхтэй байхад тань хазаар болж єгнє.
6. Таны амьдрал харьцаанаас шууд хамаардгийг vргэлж санаж яв. Хамгийн чухал харьцаа бол єєрєє єєртэйгєє харьцах. Таны бодол санаа тєвлєрсєн зvйл л таных болдог. Энэ бол амьдралын хууль.
7.Инээмсэглэж бай. Инээмсэглэл бие организм дахь эерэг элементvvдийг єдєєдєг. Далай лам vргэлж инээмсэглэж явдгийг сана. Инээмсэглэлийг єєртєє дадуул, амьд¬рал тань илvv амьд болно.
8. Орой юм уншихдаа лаа асааж бай. Ингэвэл гайхалтай амгалан орчин бvрдэнэ. Гэрээ гадаад орчноос бvрэн усгаарлагдсан баян бvрд болгож хувирга. Гоё хєгжим, сайхан ном, сайхан найзуудаар гэрээ дvvргэ.
9. Анхаарлаа тєвлєрvvлж сурахын тулд явган явахдаа алхаагаа тоол. Зургаан алхмын дотор амьсгаа авч, дараагийн зургаан алхамд амьсгалаа тvгжиж, дахин зургаан алхамд амьсгаагаа гарга. Хэрвээ зургаан алхам танд уртсаад байвал єєртєє тохируулан цєєл. Хvмvvс тархи толгойдоо элдвийн хог тээж явах нь элбэг. Єєрийнхєє чадварыг бvрэн дайчилж чаддаг хvмvvс чухал асуудал дээрээ тєвлєрсєн сэтгэл санааны амгалан байдлыг эрхэмлэдэг.
10. Тайван байж сур. Єдєртєє ядаж 10 минут чимээгvй сууж нам гvмээс цэнгэл амсаж хэвш. Энэ амьдралд хамгийн чухал нь юу болохыг тунгаа. Єєрийнхєє vйл хэргийг эргэцvvл.
11. Оюун санаагаа салхинд хийсэх хуудас цаас шиг зєнд нь бvv орхи. Vргэлж тєвлєрvvл. Хэрвээ та ямар нэг зvйл хийж байгаа бол єєр юм битгий бод. Ажилдаа явахдаа гэрээсээ ажил чинь хvртэл хэдэн алхам байдгийг тоол. Энэ хялбар биш, гэхдээ удалгvй таны оюун ухаан таныг удирддаг бус харин та єєрийг нь жолооддог болохыг аяндаа хvлээн зєвшєєрнє. Эцсийн дvндээ таны оюун єчvvхєн ч салхигvй орчинд бадамлах зул адил тогтуухан гэрэлтэж байх ёстой.
12. Оюун ухаан гэдэг булчинтай л ижил. Эхлээд дасгалжуулах хэрэгтэй харин дараа нь хvч чадлыг сорих учиртай. Эхэндээ хэцvv байж болно, гэхдээ алгуурхан сайжирсаар таны тєрєлх шинж чанар болон тєлєвшинє. Єлссєн vедээ дараагийн хоол болтол тэс. Хvндхэн ажилд дарагдсан ус таны оюун санаа хэн нэгэнтэй ярих, ном сэтгvvл шvvрэн авч унших гэх мэтийн vйлдэл хийлгэж амрахыг чармайдаг. Энэ vед шууд л амралтыг нь таслан зогсоож бай. Удалгvй та хэдэн цагаар нэгэн зvйлд анхаарлаа тєвлєрvvлж сурна.
13. Бага ярь. Ярихдаа 60/ 40 гэдэг дvрэм баримтал, нийт хугацааны 60 хувьд яриад 40 хувьд нь сонс. Ингэвэл нэр хvнд тань єсєєд зогсохгvй, уулзаж байгаа хvмvvсээс олон ухаалаг зvйлийг сонсоно. Таныхаар бол алдаа дутагдал гаргаж байгаа хэн нэгнийг шvvмжилж, хов ярихаа боль. Єєрийгєє голж vглэхээ боль.
14. Тархинд чинь сєрєг бодол санаа тєрвєл дор нь эерэгээр єєрчилж бай. Эерэг нь сєргийгєє vргэлж даван гардаг тул таны оюун ухаан vргэлж сайн сайхныг бодож хэвшинэ. Сєрєг бодол санаа бол муу бvхнийг ахин дахин тєрvvлж байдаг систем юм. Энэ системийг зад цохин хvчтэй, эерэг санаа сэдэлтэй сэтгэгч болохтун.
15. Єдрийн туршид алиа хошин зантай байхыг хичээ.


February 3, 2009

Tavtai morilno uu

Minii byatshan blogt tavtai morilno uu.

Minii biye orchlond hun bolj torsniihoo uchir utgiig baga saga uhaarch oilgood, ene yerontsod ooriin gesen todorhoi gesen oron zaigaa bii bolgood uuniigee niigemd batatgah, batlah zorilgo ovorlon ooriigoo hurtsalj, temtsej, amidarch baigaa bilee. Bii bolgoson oron zaid yadmaghanaar zohion baiguulj hogjuuleh gej oroldoj bui ooriin yertontsoo ta buhend neej huvaaltsahiin zeregtsee, ta buhnii oyund bui sanal, zovlomj, bodoliig ooriin blogtoo hamtdaa heletsehiig husej baina.

Blogtoo ooriin sonirhson zuils tuuntei holbootoi sedvuudeer uzel bodoloo ilerhiilsen niitlel, heden jiliin omno oroldoj baisan shulguud zergee oruulahaar ermelzlee.

Oyunii melmi tani tungalag baij, odroos odort ulam hurts bolon giij, giiguulj baih boltugai.

Hundetgesen,

Battur B.